KIÉRT LEGYÉL EGÉSZSÉGES? Avagy magánügy-e az egészség?

ÉLETMÓD SZEMLÉLET - 5 PERC OLVASÁS

Furcsán hangzik a címben lévő kérdés, ugye? “Kiért legyek egészséges? Hát nyilván magamért.” 

Micsoda tévedés! Ezen a területen is fontos szemléletváltásra van szükségünk. Az egészség és a betegség nem magánügy, hogy is lehetne az?! Hiszen mindkettő nagymértékben befolyásolja állapotunkat és ebben az állapotunkban veszünk részt aztán az életben, a társadalomban.

Ha beteg vagy és súlyosabb a panasz, nem mész iskolába vagy dolgozni. A házimunkában és a családban sem veszed úgy ki a részed. A többiek ápolnak jó esetben és a társadalom, azaz a többiek fizetik a kezelésed is. Ez a látványosabb eset. De van olyan is, hogy egy kisebb panaszt okozó betegség esetén még azért elmész a suliba, a munkahelyre, részt veszel a családi életben. Csak nem úgy, ahogy egészségesen tennéd. És ez a “nem úgy” ez lehet, hogy annyira megszokottá válik, hogy Te magad is elhiszed, hogy ennyire vagy képes. Hogy ez válik a hétköznapi életeddé, életünkké. 

Ha azt hinnéd, hogy a testi állapot nem befolyásol annyira, itt egy példa, ami talán már mindenkivel megesett: amikor hasmenésed volt. Ezt nehéz eltitkolni. Magad elől pláne. Minél erősebb, annál inkább kitölti a tudatod. A wc keresés központi, rövidtávú céloddá válik. Rohanásodban lehet, hogy szól a főnök: “Ezt még el tudnád intézni gyorsan?” Vagy a családban hangzik el: “Apukám/anyukám, tudnál jönni segíteni?” A suliban szól a tanár: “Gyerek ki a táblához.” Ezeket ilyenkor nemes egyszerűséggel lesz*rod. Hiszen fontosabb dolgod van. 

Lehet, hogy nem ilyen viccesen leírható, nem ilyen látványos, de sajnos minden testi-lelki bajunknál ugyanez zajlik le. Hogy a saját bajunk valamilyen szinten eltereli a figyelmet a többi dolgunkról és a többiekről. És ha meg is teszünk mindent “ugyanúgy”, a hatásfok, a minőség nem lesz ugyanolyan.

Naponta több, mint 130.000 ember hal meg a világon, általában nem hirtelen bekövetkező bajok miatt, azaz előtte betegen élt! 1,5 milliárdnál több ember túlsúlyos, azaz cipel olyan kilókat, amire nincs szüksége és csinálja ki vele a szívét lassan. A Föld lakosságának több, mint 95%-a szenved aktuálisan valamilyen betegségben. Amikor meghalunk, a legtöbb esetben lesz valaki, akit hátrahagyunk. Akinek az életéhez még hozzájárulhattunk volna, akár évtizedekig. Még pontosabban, amikor valaki meghal, nem csak egy ember hal meg, hanem gyakran sokan halnak vele. Mert meghal egy nagyszülő, egy szülő is, illetve egy gyermek, egy házastárs, egy vezető, egy művész, egy szomszéd, egy élettapasztalatokkal teli idős ember vagy épp egy reményekkel teli fiatal és akár egy gazdi is. Kivonulva a testi létből számos szociális viszonyunkból is kilépünk, és akiket itt hagyunk tovább kell éljék életüket. Természetesen van, hogy lejár az élet, de nem mindegy, hogy időben távozunk vagy 10-20 évvel a dolgaink véghezvitele előtt slisszolunk el. Ehhez a véghez pedig a legnagyobb mértékben betegségeink járulnak hozzá. És ezek a betegségek erőteljesen összefüggnek az életmódunkkal is, azaz a legtöbb esetben tehetünk érte, hogy ne legyünk betegek. 

Gondolj bele milyen az, amikor kialudtad magad, tele vagy erővel, tettvággyal! És tényleg semmi bajod. Elégedett vagy és derűs. Rugalmas vagy, türelmes és mosollyal tudsz odafordulni a másik ember felé. Ezt veszi el a betegség. És leszünk általa fáradtak és erőtlenek, elégedetlenek és elkenődöttek. Rugalmatlanok, türelmetlenek és már nem mosolygunk. Mint a legtöbb ember az utcán vagy a napi rutinban - kissé nyúzott arccal, legörbülő szájjal tesszük a dolgunk. Mekkora a különbség, ugye?! 

“Az, hogy hogyan élek, csak rám tartozik, ehhez senkinek semmi köze nincs.” Na ezt kell elfelejteni. Kérlek kedves olvasó, rágd meg az olvasottakat, beszélj erről másokkal is, gondold át és ha megértetted és azonosulni tudsz vele, ébressz rá másokat is. Nem közel 8 milliárd magányos ember egyike, hanem egy emberi közösség tagjai vagyunk. Egészségünk pedig az egyik legerősebb meghatározója annak, hogy ebben a közösségben hogyan veszünk részt. És mivel képesek vagyunk hatni egészségi állapotunkra, tehetünk érte, ezért: A betegség nem magánügy! Az egészség nem magánügy!