ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐ TITKOK GYÁRTÓI SZEMMEL 1.

AZ ADALÉKOK 

 

Ha étrend-kiegészítőt szedünk, vajon mennyi adalékot eszünk meg? Mi a gond az adalékokkal? 

Sok évvel ezelőtt számos gyártó termékét értékesítettük, de mindegyiknél zavart minket egy furcsa dolog. A címke előlapján volt nagy betűkkel egy fő hatóanyag, de a összetétel leírásánál gyakran egy igen hosszú listával találkoztunk. Amelyben a hatóanyag(ok) mellett, néha nagyon sok egyéb dolgot is találtunk, különböző adalékanyagokat. Sokáig kerestünk olyan termékeket, amikben nincs adalékanyag. De még a legjobbaknál is inkább csak trükköket találtunk arra, hogy valahogy elfedjék az adalékokat a címkén. Saját étrend-kiegészítő gyártó cégünkben ezt kifejzetten cél lett: adalékok nélkül gyártani. A sok minőségi kritérium közül ez az egyik. Amikor még kezdetben bérgyártásban akartunk gyártatni, akkor a gyártók mereven elutasították ezt, mondván, hogy a gépnek szüksége van rá. Ezek az anyagok az élelmiszeripar szerint semlegesek, valójában azt szolgálják, hogy a nagy gyártó gépek ne égjenek le a gyártás alatt. Vagy az olcsó, kis mennyiségű alapanyag mellé ne kelljen értékes anyagot rakni, ami megnövelné a gyártási árat.

Tabletták esetében lehetséges, hogy a tabletta egyáltalán nem esik szét és így távozik a szervezetünkből. Illetve a kemény tabletta felsértheti a nyelőcsövet. Vagy a lassú felszívódást biztosító adalékok miatt megakasztja az emésztési folyamatot. A tabletták és kapszulák esetében egyaránt használt rostfélék pedig a hatóanyagok felszívódását gátolhatják. Mindezek mellett pedig teljesen felesleges anyagok, amelyek szervezetünket terhelhetik.

 


Adalékok az étrend-kiegészítőkben
(adott esetben 90%-át kitéve a teljes tömegnek) ⎯ homok, zsír, zsírsav, titán dioxid (WHO rákkeltő listás), zselatin (állati kötőszövetekből származó hidrolizált kollagén), mikrokristályos cellulóz (fapor), talkum (szilikát por), polietilén glikol (petróleum származék), polivinil alkohol, vas-oxid (rozsda), tartósító sók, emulgeálószerek, mesterséges édesítőszerek, stb.

 

Az adalékanyagok nem csak az étrend-kiegészítőkben, de a mindennapi élelmiszerekben is megtalálhatók. Voltaképp minden anyagot, ami az élelmiszerhez ér, vagy az élelmiszerbe kerül mielőtt elfogyasztanánk, adaléknak tekinthetünk. Ez néha kis mennyiség és csak egy felszíni kezelés, mondjuk a viasz egy gyümölcsön, máskor relatíve nagy mennyiség egy ételben, mondjuk a cukor egy édességben vagy üdítőben. 

Az adalékok elvileg a hatóságok által engedélyezett anyagok, amelyek meghatározott mennyiségben, de bejuthatnak a szervezetbe. Ezt a mennyiséget elvileg betartják a különböző gyártó cégek. A kérdés, hogy hogyan állapították meg ezt a mennyiséget?! Az Amerikai élelmiszer engedélyező hatóságnak, az FDA-nak az adalékok kapcsán ez áll a honlapján: “A tudomány eredendő korlátai miatt az FDA soha nem lehet teljesen biztos abban, hogy egy anyag használata nem jelent kockázatot.”  Egy új anyag esetén az engedélyezést kérő cég bead egy vagy több kutatási anyagot, amelyet a hatóság áttanulmányoz. E kutatásokban állatokon, illetve embereken tesztelnek anyagokat és figyelik egészségügyi értékeiket. Természetesen a test több billió sejtjét tanulmányozni lehetetlen. Az élelmiszeripar nyomása azonban nagy. Így a legtöbb anyag átmegy a rostán, csak kap egy határértéket, hogy mennyit is szabad használni. Ez mindenképp kisebb mint a halálos dózis! A halálos dózist többnyire egereken állítják be hiszen az egerek szervezet nagyon hasonlít az emberekéhez - (egyes modern tudományos elképzelések szerint). Az adalékok biztonsági értékelése többnyire nem terjed ki arra, hogy mi van akkor, ha egy beteg ember fogyasztja azokat. Azzal meg még úgy sem foglalkoznak, hogy ha egy tünetmentes beteg szervezetébe kerülnek be. A modern ember emésztőrendszere sajnos nem a legjobb állapotban van. Ha egy kapszulában például különböző emészthetetlen mikroméretű rostok, vagy homok van, ezek a bélbolyhok területén lerakódva gyulladást okozhatnak vagy egy meglévő gyulladást fokozhatnak. Élelmiszereinkben pedig ennél jóval nagyobb mennyiséget viszünk be testünkbe az adalékokból. A legtöbbet használt adalékok (édesítőszerek, zsírok, ízfokozók, tartósítószerek, színezékek, “minőség javítók”) mindegyikénél fennáll az, hogy léteznek mellékhatásaik, de nem minden ember esetében. Azonban, ha többfélét fogyasztunk, szinte biztos, hogy valamelyik problémát fog okozni. Sajnos a tünetek kezdetben olyan kicsi lehetnek, hogy sokáig nem vesszük észre hatásukat. Amikor pedig már észlelhető tünetek jelentkeznek, azokat részben elfedhetik más betegségek tüentei is. 


Adalékok lehetséges hatásai
allergiás reakció, emésztőrendszeri problémák, gyulladások, felszívódási zavarok, hasznos anyagok blokkolása (pl jód felszívódás), immunrendszer akadályozása, tüdő problémák, asztma, DNS károsodás, rákos elváltozások, stb. Azon túl, hogy sokuk genetikailag módosított anyagból készül.

 

 Évek alatt az apró káros hatások összeadódhatnak és hosszú idő után már nem is gondoljuk, hogy egy adalék is hozzájárult állapotunkhoz. Egy átlagos testsúlyú ember naponta 11 gramm adalékot fogyaszt egy fejlett országban. Nem sok?! Az évente 365 x 11 = 4015 gramm, azaz 4 kg. 70 év alatt, 280 kg mesterséges anyag. Ami áthalad testünk, évmilliók alatt a természetes anyagokhoz kialakult szervezetén. Ez nem normális dolog!

Ha elkészülne számunkra természetes anyagokból egy finom étel vagy egy jótékony étrend-kiegészítő és utólag megkérdeznék, hogy még hozzáadhat-e a séf vagy a gyártó egy pici adalékot, ami haszontalan, elvileg nem káros és a halálos dózisánál  csak jóval kevesebbet adna hozzá, nekünk felesleges, de neki valamiért hasznos lenne, kérnénk-e önszántunkból?! 


Élelmiszereink és étrend-kiegészítőink esetében egyaránt fontos a tudatos vásárlás, a címke alapos átolvasása és a felesleges vagy káros adalékanyagok kerülése.

 

Böngészd át saját gyártású termékeinket, amelyekben nincsenek adalékok!