BOSWELLIA SERRATA (TÖMJÉNFA) ÉS VIZSGÁLATA GYULLADÁSOS BETEGSÉGEKBEN

A Boswellia serrata, más néven indiai tömjénfa, egy tradicionális gyógynövény, amelyet évszázadok óta használnak különféle gyulladásos betegségek kezelésére. A boswellia gyantájában található hatóanyagok, különösen a boswellinsavak, gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek, és ezeknek a természetes anyagoknak a tudományos vizsgálata egyre nagyobb figyelmet kap a modern orvoslásban.
Cikkünkben egy tudományos kutatást szemlézünk, amelynek címe:

Mechanisms underlying the anti-inflammatory actions of boswellic acid derivatives in experimental colitis (A boswellinsav-származékok gyulladásgátló hatásának hátterében álló mechanizmusok kísérleti vastagbélgyulladásban)

A kutatás arra összpontosít, hogy a Boswellia képes-e helyettesíteni vagy kiegészíteni a hagyományos, szintetikus gyulladáscsökkentő gyógyszereket, például a szteroidokat.

A kopár tájon is megélő Tömjénfa, amely a különleges hatóanyagot rejti

A kopár tájon is megélő Tömjénfa, amely a különleges hatóanyagot rejti

BETEGSÉGEK, AHOL A BOSWELLIA POZITÍV HATÁSÁT FIGYELTÉK MEG* 
Számos tanulmány kimutatta, hogy a Boswellia serrata hatásos lehet olyan gyulladásos betegségek kezelésében, mint:
- Rheumatoid arthritis
- Osteoarthritis
- Colitis ulcerosa
- Asztma

A boswellinsavak közvetlenül gátolják a gyulladásos folyamatokat, különösen a leukotriének szintézisét, amelyek kulcsfontosságúak a gyulladásos reakciókban. Ezáltal a boswellia hozzájárulhat a fájdalom csökkentéséhez és a betegek életminőségének javításához.

File:Disco-nettarifero.jpg

A Boswellia virága

MELLÉKHATÁSOK ÉS SZTEROIDOKKAL VALÓ ÖSSZEHASONLÍTÁS
Az egyik legnagyobb előnye a Boswellia használatának a szintetikus szteroidokkal szemben az, hogy sokkal kevesebb és enyhébb mellékhatással jár. A szteroidok hosszú távú használata számos mellékhatással járhat, mint például:
- Csontritkulás
- Magas vérnyomás
- Fertőzésekre való fokozott érzékenység
- Hormonegyensúly felborulása

Ezzel szemben a Boswellia általában jól tolerálható, és a leggyakoribb mellékhatások enyhék, mint a gyomor-bélrendszeri panaszok (pl. hányinger vagy hasmenés). Ugyanakkor néhány ritka esetben allergiás reakciók is előfordulhatnak. Ez azt jelenti, hogy a Boswellia biztonságosabb alternatívát jelenthet a hosszú távú kezelésre, különösen, ha elkerülnénk a szteroidok súlyos mellékhatásait.

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
A PubMed által idézett tanulmány során összehasonlították a Boswellia serrata és a szteroidok hatékonyságát gyulladáscsökkentésben. Az eredmények arra utalnak, hogy a boswellia jelentős mértékben csökkenti a gyulladást, és bizonyos esetekben hasonló eredményeket ér el, mint a szteroidok. Ugyanakkor a boswellia használata kevesebb mellékhatással járt.

Összességében a kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a Boswellia serrata ígéretes kiegészítő vagy akár alternatív kezelés lehet a gyulladásos betegségekben, különösen olyan esetekben, ahol a szteroidok hosszú távú használata nem ajánlott. További klinikai vizsgálatokra van szükség annak meghatározásához, hogy a boswellia milyen mértékben válhat a modern orvosi gyakorlat szerves részévé.


RÉSZLETESEBB LEÍRÉS A BOSWELLIÁRÓL A TERMÉK ODLALON  

FORRÁSOK
Ezek a linkek olyan tudományos kutatásokat tartalmaznak, amelyek alátámasztják a boswellia gyulladáscsökkentő hatásait, és bemutatják, hogy milyen potenciális terápiás lehetőségekkel bírhat ezeknél a betegségeknél. Fontos azonban tudni, hogy a "gyulladáscsökkentő" kifejezés a gyógyszeripar tulajdonában van, ezért ez a szó termékek esetében csak gyógyszer kapcsán használható.

 

 

1. Reumatoid artritisz:

Effect of Boswellia Serrata Extract on Acute Inflammatory Parameters and Tumor Necrosis Factor-α in Complete Freund's Adjuvant-Induced Animal Model of Rheumatoid Arthritis

2. Osteoartritisz:

Effectiveness of Boswellia and Boswellia extract for osteoarthritis patients: a systematic review and meta-analysis

3. Colitis ulcerosa:

4. Asztma:
Boswellic acid attenuates asthma phenotypes by downregulation of GATA3 via pSTAT6 inhibition in a murine model of asthma